"Van, mikor az ember úgy érzi elveszett már mindene. Én is pontosan így éreztem akkor. Furcsábbnál- furcsább érzések kavarogtak bennem. Emlékképek, melyekre azt hittem, hogy az idő majd elhomályosítja őket. Nem így történt. Színesebbek és élet hűbbek lettek, mint maga a valóság. És nagyon fájtak."
Megjegyzés: 2008-2009.
Bánatosak és furcsák vagyunk,
harcolunk, hogy miért azt mi sem tudjuk,
s büszkén kiállunk
magunk önimádó önmagáért,
s a sok ki nem mondott hazug szóért...
Megjegyzés: 2008.10.