Változás vers / Önvallomás Dátum: 2010. jún. 28., 15:04 Tükörbe nézek, s egy szempár, visszanéz. Mily furcsa, lélekben oly ifjú vagyok még. Hirtelen minden felgyorsult körülöttem. És valami, lassan vele változik bennem. A szívem nyugtalan, a lelkem háborog, Hihetetlen, hogy az idő így elrobog. Tükörbe nézek, s egy szempár, visszanéz. Mily furcsa, lélekben oly ifjú vagyok még. Állok önmagammal szemben, s csodálkozok. A hervadó arc mögött, a régi láng lobog. Ezt nem látja senki rajtam, csak én tudom, Mikor néha, magamról elgondolkodom. Ilyenkor csendben elmélázok sorsomon, S legyintek: hát nem változol, vén bolond. Írta: sosan A mű forrása: Művészetek Szigete http://www.muveszetekszigete.hu/ A mű elérhetősége: http://www.muveszetekszigete.hu/modules.php?op=modload&name=News&file=article&sid=3056